Tessina 2009.03.02. 13:13

Cukkinis ragu

 Hozzávalók:

  • 3 kisebb cukkini (kb 350 g)
  • 1 nagy paradicsom (kb. 150 g)
  • 1 közepes fej vöröshagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • kb. 180 g darálthús (sovány sertés vagy baromfi, én sertéscombból csináltam)
  • kakukkfű
  • kevés koriander
  • 2/3 csésze rizs vagy ízlés szerinti tészta

anyának plusz:

  • ízlés szerint bors

 

Amíg a húst kiolvasztottam, a hagymát felkockáztam, a fokhagymát felaprítottam, a cukkinit vékony félkörökre vágtam, a paradicsomon pedig keresztvágást ejtettem, leforráztam, lehúztam a bőrét, majd felkockáztam. Serpenyőben kevés kukoricaolajat felhevítettem, közben feltettem a barnarizst főni. Az olajon a hagymát kicsit megdiszteltem, majd rádobtam a húst, amit megfűszereztem a fokhagymával, sok kakukkfűvel, és 8-10 szem korianderrel. Amikor a hús megpirult, ráöntöttem a cukkinit, összeforgattam, és hagytam az egészet egyben pirulni egy kicsit, majd rádobtam a paradicsomot is, így is pirítottam egy kicsit, végül pedig leljebb vettem a lángot, és lefedve pároltam tovább. Amikor elkészült a rizs, azt is beleforgattam, de a ragut tészta tetejére halmozva is tálalhatjuk. A lányomét turixoltam, a maradékot enyhén megsózva fogyasztottam. 

Kedves olvasóim!

Többen jeleztétek, hogy hasznosnak tartjátok a blogot, viszont én hétvégén eleve ritkán postolok, (olyan szerencsés vagyok, hogy minket olyankor a nagyszülők etetnek, a lányomnak meg akkor már általában csak előkapok valamit a mélyhűtőből), most az egyetemi félévem is elkezdődött, úgyhogy péntekenként nem vagyok itthon. Ha közületek páran bevállalnák a közreműködést, akár minden napra juthatna recept. Engem nem zavar, ha valaki tök más stílusban főz (sőt akkor talán még többeknek tudnánk jó ötleteket adni), és az sem, ha más elvek alapján (majd írunk egy összefoglalót az új szerzők elveiről is), az egyetlen fontos dolog, hogy olyan receptek kellenének, amik tényleg egész jól megfelelnek a felnőtt elvárásoknak is, nem csak a porontynak jók. 

Ha valakit érdekelne, várom a leveleket a tessina.sarkany(kukac)gmail.com címre!

Köszi,

Tessina

 Hozzávalók:

  • kb. 300 g szálkementes tengeri hal, szeletelve
  • 500 g wok mix zöldség (lehet bármilyen 3-4 féle zöldség, de lehet, hogy az másféle fűszerezést kíván, mint amilyennel én készítettem)
  • oregano
  • rozmaring
  • 1 nagy paradicsom
  • 1 paprika (nem csípős)
  • 3 evőkanál joghurt
  • ízlés és hozzátáplálásról alkotott elképzelések szerint só (nekem nem hiányzott bele a végén)
  • kukoricacsíra-olaj

 

A joghurt miatt 8 hónapos kortól ajánlom (illetve a felhasznált zöldségek függvényében).

A fagyasztott zöldséget és a halat mikróban kicsit megolvasztottam, közben a paradicsomon keresztvágást ejtettem, leforráztam, a héját lehúztam, majd a paprikával együtt felkockáztam. Botmixxerrel összeturmixoltam őket, majd belekvertem a joghurtot, sok rozmaringot és egy kis oregánót. A sütőt bekapcsoltam, 180 fokra előmelegítettem. Egy tűzálló tálat kikentem, a zöldség nagyobbik részét beleterítettem, majd öntöttem rá az öntetből. Erre a rétegre fektettem a 2 nagy szelet halat, ezeket is meglocsoltam, majd ráterítettem a maradék zöldésget a maradék öntettel. Kb. 25-30 perc alatt jól összeértek az ízek, a hal és a zöldségek nagyon jók lettek így, az öntetből szerintem legközelebb kihagyom a paprikát vagy inkább 2 paradicsomot teszek bele, mert amúgy nem a kedvenc zöldségem, csak kísérletező kedvemben voltam, de aki szereti, annak szerintem ízleni fog így. A lányomnak most csak a zöldségadagját turixoltam, mert a hal jó puha, szereti megrágcsálni mind a 4 fogával.:)

 

 

Kicsit off-topic, de gondoltam, hátha akad 5-10 lelkes olvasóm között, akit érdekelnek alvástémában a fejlemények. Nos, a drága ded étrendjét rögtön megváltoztattuk, de ez - a várakozásoknak megfelelően - gyakorlatilag semmilyen hatással nem volt az alvásrendszerére, sőt miután meghallotta az alváslaborban, hogy mi tulajdonképpen szerencsések is vagyunk, rögtön elkezdett hajnalban is újra felébredni, meg mindent, amiből már éppen kigyógyult. 

Viszont tényleg minden este "hagytuk sírni" a hétvégéig, minden este úgy 20 percet, és kb. 3-5 percenként mentünk be megnyugtatni. Persze péntekre már világossá vált, hogy képtelenek leszünk így végigtolni akár egyetlen éjszakát is, mert gyengék vagyunk és tökéletesen alkalmatlanok vagyunk mindenre, aminek nem egyenes következménye egyetlen leánygyermekünk elkényeztetése. Viszont óriási, 20-20 perces erőfeszítéseinknek mégiscsak lett egy pozitív hozadéka: amikor bementünk hozzá, a szegény megfélemlített gyerek már abbahagyta a kétségbeesett zokogást, és örült a jelenlétünknek. 

Ezt kihasználandó vezettük be azt a megoldást, hogy minden elalvás előtt odahúzom a matracot az ágyához, és megvárom, amíg elalszik, és kombináltuk a cicin elalvásról való leszoktatással. Hogy biztosan jóllakjon elalvás előtt, folyamatosan ébresztgetem evés közben, amíg vigyorogva le nem fordul, ahogy reggelente szokott. (Megmondom őszitén, kiváltottuk a HA tápszert, párszor próbálkoztam is vele, evés előtt/evés után/evés közben, de falakba, illetve konok szájzárba ütköztem mindannyiszor.) Azután lefekszem mellé, mondok egy mesét, kényelmesen elhelyezkedem, és csendben pihizek, amíg el nem alszik. És most boldogan jelenthetem: a lányom este kb fél 9-től reggel kb. 6-ig folyamatosan alszik, valamint napközben is kétszer 1-1,5 órát, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Megint, végre. Kétszer fordult csak elő azóta, hogy 11-12 körül felébredt. Akkor megszoptattam, mert az volt az érzésem, hogy éhes, vissza is aludt, reggelig, egy hang nélkül. 

Tulajdonképp hasznos volt ez az alváslabor, a befekvést, úgy tűnik, meg is úsztuk, bár a tanácsokat nem tartottuk be pontosan. De M. egyre rövidebb idő alatt elalszik, sőt már fekszik le, ha meglátja, hogy húzom oda a matracot. Nyilván ezzel csak egy másik függőségbe konvertáltuk az előzőt, viszont sokkal kevésbé drasztikusan, és napi 3-4-szeri sziesztát simán megér, hogy kicsicsaj is, én is kialusszuk magunkat, sőt még melózni és tanulni is jut időm. Lehet, hogy pár hónap múlva, ha a híres-neves anyai ösztön (?) úgy diktálja, eggyel megint továbbléphetünk, és már a jelenlétünk nélkül is menni fog az elalvás. 

Amúgy igazán benne lehetne a mindenféle szoptatási útmutatókban, hogy attól, hogy igényszerint nyomatjuk, még nem célszerű hagyni, hogy el is aludjon rajta a gyerek. Az ilyen amatőrök, mint én, talán ritkábban szívnák meg. Vagy benne volt, csak én nem emlékszem?

 

 Hozzávalók:

  • 3-4 nagy vagy 7-8 kisebb szem érett! paradicsom
  • 130 g rizs
  • fél fej vöröshagyma
  • 1 kis gerezd fokhagyma
  • bazsalikom, rozmaring
  • kukoricacsíra-olaj
  • a tetjére ízlés szerint sajt a porontynak és nekünk, mondjuk előbbinek ne parmezán legyen:)

A paradicsomokon szép hosszú, de nem mély keresztvágást ejtettem, miközben felforraltam annyi vizet, amennyi egy kis edényben ellepte őket. A vizet rájuk öntöttem, majd amíg kicsit kihűlt, felkockáztam a hagymát. A paradicsomok bőrét lehúztam, majd őket is felkockáztam. Egy teflonaljú fazékban a hagymát kevéske olajon megdiszteltem, rányomtam a fokhagymát, majd gyorsan rádobtam a paradicsomot. Addig főztem így, amíg a paradicsom annyi levet eresztett, hogy kb főzelékállagú lett az egész. Ekkor beledobtam a rizst (én barnarizst használtam, de a lényeg csak annyi, hogy ne előfőzött legyen: így az ízek össze tudnak érni), megszórtam egy kevés rozmaringgal és sok-sok bazsalikommal, majd felöntöttem annyi vízzel, hogy a paradicsom levével együtt kb. kétszeresen lepje el a szárazanyagot. Amikor megfőtt (barnarizzsel kb. 30 perc), kivettem a lányomnak úgy két evésnyi adagot, az enyémet  megsóztam, megborsoztam, felöntöttem annyi vízzel, hogy sűrű leveses legyen, és mégegyszer összeforraltam. Én most trappistát reszeltem mindkettőnkére. Most lett kész, és még nem ébredt fel a minőségellenőrzés, de mivel később kimenőnk lesz és nem lesz időm, inkább gyorsan közhírré teszem. 

 Hozzávalók:

 

  • 400 gr spenót
  • 2-3 kisebb krumpli
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 3 evőkanál joghurt

 

  • kb. 180 gr darált sertéshús (minál soványabb, annál jobb)
  • 1 kicsi fej vöröshagyma
  • örölt kömény, petrezselyem, só
  • kukoricacsíra-olaj
  • ízlés szerint egy kis evőkanál zabkorpa

 

A húgombóc zabkorpa nélkül és borssal lényegében kefta, azaz görög húsgombóc. A joghurt és a sertéshús, meg a gombócba rakott só miatt én 8 hónapos kor előtt nem ajánlom. Ja igen, és ezennel ünnepélyesen megszegtem a semilyen tejtermék a kemény sajton kívül 1 éves kor előtt című szabályomat:)) (de tejet továbbra sem adok!, sőt tejfölt sem, mert az meg nehéz)

A múltkor vettem sovány sertéscombot darálva, és kicsi, 160-180 grammos adagokban lefagyasztottam: ennyi hús kettőnknek bőven elég szokott lenni egyszerre. Most egy adagot kiolvasztottam, közben a hagymát apró kockákra vágtam és megdiszteltem. A petrezselymet is felaprítottam, majd az egészet összekevertem egy evőkanál zabkorpával, megszórtam őrölt köménnyel, majd puszta önzésből finoman meg is sóztam. Közben bekapcsoltam a sütőt 180 fokra.

A krumplit felkockáztam, a párolóedény aljára raktam annyi vízzel, amennyi éppen ellepte. Amikor felforrt a víz, a fölső rekeszbe öntöttem a fagyasztott parajt, és együtt kb. 10 percig pároltam.

Amikor a sütő elérte a kívánt hőfokot, betettem a húst kukoricacsíra-olajjal kikent tűzálló tálban, egész kicsi gombócokra formázva. A hús kb. 12-13 perc alatt lett kész. Eközben már csak annyi dolgom volt, hogy a két gerezd fokhagymát megtisztítsam és felszeleteljem, és felolvassak három mondókáskönyvet:)

Amikor a zöldségek elkészültek, a fokhagymával, kevés főzőlével és a 3 evőkanál joghurttal összeturmixoltam. Megmondom őszintén, így szép méregzöld lett a spenót: nekünk ízlett, de ha valaki lágyabban jobban szereti, tegyen bele nyugodtan több joghurtot, azt elvileg szabad adni, de az én parámhoz képest már a 3 evőkanál is szép eredmény:))

A lányomnak kivettem két adagot, majd a maradékot megsóztam magamnak. A spenótból alig maradt uzsonnára, a husit pedig mind felfaltuk. Az a helyzet, hogy minden egészségügyi megfontolás ellenére a lányom, úgy tűnik, határozottan jobban rajong a sertéshúsért, mint a csirkéért:)

 

 

Tessina 2009.02.23. 14:53

Csirkehúsleves

Kezdtek kornyadozni a mardék friss zöldfűszereim, így ma azokat használtam el.

 

Hozzávalók:

  • 1 fej vöröshagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 3 szál sárgarépa
  • 1 szál fehérrépa (gyökér)
  • 1/4 zeller (kisebb ökölnyi darab)
  • ugyanekkora darab karalábé
  • 2-3 szem krumpli
  • petrezselyemzöld
  • zsálya (1 szál, ha friss)
  • bazsalikom (2-3 szál, ha friss)
  • 2 babérlevél (ha friss)
  • lestyán
  • kb 10 dkg csirkemell (2 lefagyasztott gyerekadag)
  • pici kukoricacsíra-olaj

 anyának plusz:

  • ízlés szerint tészta
  • ízlés szerint bors

 

Ha a karalábét majd nem tesszük bele a poronty adagjába, akár 6 hónapos kortól is adható, karalábéval inkább a 8 hónapos kor ajánlott. A fenti adagok 2 személyre vonatkoznak (bár így is mindketten kétszer eszünk belőle), de természetesen főzhetünk az egész családnak is alkalmas mennyiséget, akár egész baromfiból is, csak arra vigyázzunk, hogy a só java és az erős fűszerek mindenképp akkor kerüljenek bele, ha a baba adagját már kivettük, valamint, hogy a hús zsíros részeiből ne sok kerüljön a levesbe. A gyökérzöldségekből célszerű biót beszerezni, ha nincs rá lehetőségünk, mint ahogy sajnos nekem is csak ritkán, nagyon fotnos, hogy alaposan megmossuk ÉS megtisztítsuk, meghámozzuk a zöldségeket.

 

A zöldségeket megtisztítottam, kockákra vágtam, hogy viszonylag gyorsan megpuhuljanak, kivéve a hagymát és a fokhagymát, mert ezeket egyben főztem a levesbe. Az összes zöldséget bedobtam egy fazékba, rátettem a friss zöldfűszereket, majd ráöntöttem a halomra másfél liter vizet. Beledobtam a fagyasztott csirkehúst is, majd felforraltam az egészet. Ekkor úgy ítéltem meg, hogy a zsálya és a bazsalikom aromája kezd túlsúlyba kerülni a zöldségekhez képest, úgyhogy ezeket már kivettem. Mivel a leves így is eresztett egy kis habot, azt gondosan leszedtem a tetejéről, majd lefedtem a fazekat, és kis lángon kb. 20 percig főztem, mire a zöldségek kellőképpen megpuhultak és a hús is jó puha lett. A vége felé tettem még bele egy kis lestyánt. A lányomnak kivettem minden zöldség és a csirke felét, és egy kis lével pépesítettem. A sajátomat csak megsóztam, és már tálaltam is. Ha szeretnétek, hogy a só (és bors, stb., amit még beletesztek) íze jobban átjárja a zöldségeket, érdemes egyszer még összeforralni fogyasztás előtt. Cérnametéltet javaslok hozzá levesbetétnek.

 

 

 

 

 

 

 

Hozzávalók:

  • 3/4 csésze rizs (bármilyen jó, de a legfinomabb jázminból)
  • kb. 350 gr Wok Mix (ne legyen benne tartósítószer, és lehetőleg fűszer sem!), szerintem az a legjobb, amiben bébikukorica és bébiborsó is van
  • vagy ugyanennyi zöldség, akkor jó, ha minimum 3 féle
  • bazsalikom, zsálya vagy rozmaring
  • kukoricacsíraolaj
  • "feltétnek" szálkamentes hal, 1-2 szelet

 

anyának plusz:

  • só,
  • esetleg bors,
  • esetleg szójaszósz

 

A felhasznált zöldségek függvényében 6 vagy 8 hónapos kortól ajánlott, ha vannak benne hüvelyesek, inkább 8 hónapos kortól.

Kevés felhevített kukoricacsíraolajra rádobtam a mirelit mixet (ha friss zöldséggel dolgozunk, érdemes minál kisebbre kozkázni), párszor megforgattam, pár percig sütögettem, majd ráöntöttem a jázminrizst. Kicsit így is pirítottam, majd felöntöttem annyi vízzel, amennyi kétszer ellepte. Ekkor szoktam beletenni a fűszereket, sőt, ha csak magamnak vagy felnőttnek csinálom, a szójaszószt is. Én most kaptam egy-két nagyon jó kis friss fűszert, egyenesen a napfényes Itáliából, ezért próbáltam most ki inkább a zsályát rozmaring helyett, mert csak az előbbiből volt friss készleten, és elégedetten jelenthetem: így is finom lett:).

A friss fűszereket érdemes száranként vagy legalább levelenként (ha nagyobbak a levelek) beletenni, hogy a végén egyben ki tudjuk venni, és ne vegyük el a gyerek kedvét a kajától azzal, hogy a pépesítés után véletlenül beleütköznik egy-egy nagyobb, erősen aromás darabba. 

Közepes lángon felforraltam a zöldséges rizst, majd kis lángon főztem még 8-10 percig, fedő alatt, amíg a víz elfőtt róla. Utána kivettem először a fűszereket, majd kicsicsajnak a fele kaját, a másik felét pedig megsóztam és meglocsoltam egy kevés szójaszósszal. Borsozni is szoktam, de most nem volt hozzá hangulatom. 

Most natúr halat ettünk hozzá: kis olajon elősütöttem, majd felöntöttem vízzel és megfőztem. Magamnak utólag sóztam, de azért ha valaki nem annyira szereti a halízű halat vagy a sushit, nem tart olyan sokáig elkészíteni külön magunknak pl. paprikáspanírban vagy csak jó fűszeresen sem.

 

 

Hozzávalók:

  • 1 fej brokkoli
  • 3-4 szem krumpli
  • 1 nagyobb paradicsom
  • kb 15 dkg sajt (esetemben trappista)
  • bazsalikom, rozmaring
  • kukoricacsíra-olaj

anyának plusz:

  • só,
  • tejföl vagy joghurt

 

A krumplit meghámoztam, felkockáztam, majd a párolóedénybe aljába tettem annyi vízzel, hogy éppen ellepje, beledobtam friss bazsalikomot és rozmaringot, és feltettem főni. Amikor felforrt, az edény fölső részébe tettem a rózsákra szedett, bő vízzel leöblített brokkolit, majd 8 percig pároltam kislángon, együtt az egészet, mire a krumpli már jó puha, a brokkoli pedig még éppen ropogós lett. Egy tűzálló edényt kikentem kevés kukoricacsíra-olajjal, a sajtot is, a paradicsomot is apróbb kockákra vágtam (utóbbit kivételesen héjastul, de a keresztvágásos-forralós módszerrel hámozva is fincsi), és mindent rászórtam egy kukoricacsíra-olajjal kikent tűzálló tálra. Lehet szépen rétegelni is, ha a sajtot reszeljük, de én most inkább csak beszórtam mindent, és jól összekevertem, hogy a sajt mindenhova eljusson, amikor olvad. Kb. 180 fokra előmelegített sütőben sütöttem, amíg a sajt megolvadt: pontosan nem tudom, meddig, mert közben bejött egy végetnemérő üzleti telefon, és nem néztem az időt, csak, hogy ne égjen oda, de szerintem 10 perc biztos elég neki. Ezután kivettem, a felét kiszedtem a lánynak, a másik felét megsóztam, ráöntöttem egy kis pohár tejfölt, és még 5-6 percig sütöttem, így a tejföl épp csak egy kicsit sült meg. 

Tessina 2009.02.17. 22:22

Evés és alvás

Ma azért nem főztem kicsicsajnak, mert egész nap a városban barangoltunk családostul, ebédidőben pl. az alváslabor ambuláns rendelésén. Merthogy a lányom, amikor időpontot kértünk, katasztrofálisan aludt. A helyzet mostanra már rózsásabb, közben volt egy egészen ideális állapot is, amikor szinte visszatért az a tökéletesen alvó kisbaba, aki 7 hónapos koráig volt, de ettől függetlenül azért elmentünk, mert a hasznos tanácsok mindig jól jöhetnek. És most közhírrés is teszem a vizit tanulságait, hátha másnak is. 

Ami meglepett, hogy a doktornő szerint minden olyan szempont, ami szerintem felborította annak idején a lányom alvási szokásait, mint pl. fogzás, állástanulás (kicsit túl korán), lényegtelen az alvás szempontjából. Hát nem tudom, azért ha nekem fáj a fogam, vagy izomlázam van, elég szarul alszom, és nem vagyok meggyőződve róla, hogy egy 7 hónapost az ilyesmi kevésbé visel meg, de sebaj, nem kell mindenben egyetértenünk.

Meg le kéne szoktatni a cicin elalvásról, amire szintén ebben az időszakban szokott rá. Na, ezt én is szeretném, most már csak ki kéne bírnia valakinek. Amikor olvasom vagy hallom ezt a félig sírnihagyásos verziót (lényegében: maradjon a gyerek a kiságyban, és tanuljon meg egyedül elaludni, mi csak nyugtassuk meg, hogy nem tűntünk el, a közelben vagyunk és számíthat ránk), mindig olyan működőképesnek tűnik, még ha tudom is, hogy baromi nehéz lesz. De próbáltam már párszor, és soha nem sikerült 20 percél tovább csinálni. Persze most is elhatároztuk, hogy megpróbáljuk, és mindketten következetesen leszünk. Ma aztán adtunk egy esélyt a dolognak, de megintcsak 20 perc múlva adtuk fel, és áttoltuk az egészet hétvégére, hogy legalább a pasi tudjon aludni, ha már holnap meló. Addig is minden nap "eddzük" majd kb. ugyanennyit, meglátjuk, lesz-e hatása. De megmondom őszintén, nem tudom, hogy fog ez működni a hétvégén. Amikor meghallom azt a szörnyű kétségbeesett sírást, rögtön eszembe jutnak azok az elméletek, amelyek szerint ilyenkor a gyerek csak azt tanulja meg, hogy anyára nem lehet számítani, és persze rögtön úgy is érzem magam, mint egy anya, akire nem számíthat a gyereke:). Kicsicsaj most is 3 perc sírdogálás hergelte fel magát úgy, hogy még hányt is egy kicsit, bár egyébként már nagyon ritkán szokott bukni. Pedig egyébként inkább biztosan kötődő típus, azaz tök jól elvan nélkülem is, nem sírdogál, ha valaki mással van, csak akkor akar hozzám jönni, ha meglát - csak éppen az elalvás a heppje...

Viszont a doktornő mondott pár érdekes dolgot a kajálásra vonatkozóan is, amik hasznosak lehetnek és megérdemelnek egy kis nyilvánosságot, még akkor is, ha szerény és laikus személyem szerintem nem olyan súllyal esnek latba alvásügyben, mint szerinte.

Szóval:

- gyümölcsöt inkább ne adjunk neki már délután, mert ettől fájhat a hasa. Bár egyrészt a lányomon határozottan látszik, hallatszik és... szaglik;), ha megárt a sok gyümölcs - vagy bármi - a pocakjának, ráadásul baromi ritkán fordul elő, azért ezt be fogom tartani. Nyilván nem kell vaskalaposan, a doktornő is mondta, hogy ha akarok, nem baj, ha néha uzsonnára gyümölcsös gabonapelyet kap, de legtöbbször inkább hanyagoljuk.

- ő a gabonának nem nagy híve, bár baja sincs vele. Én viszont azt gondolom, a gabona tartalmaz másfajta tápanyagokat, mint a zöldségek és a hús, amikre időként szükség lehet, így ebben inkább a táplálkozási szakértők táborára hagyatkozom. A konklúzióm az lett, hogy a lányom délelőttönként fogja ezentúl kapni a gyümölcsöt magában, a gabonapelyheket viszont továbbra is használni fogom a főzelékek sűrítésére.

- a délutáni étkezéseket ne hagyjam besűrűsüdni: az anyatejet megelőző vacsorát, amit a napokban kezdtem bevezetni, egyelőre hanyagoljam, szintén a poteciális hasfájás miatt. Anyatej előtt utoljára a délután 4-5 körüli evés legyen az utolsó, ami a fentiek fényében ne gyümölcs, hanem zöldség legyen. Egy ekkora gyereknek (10 hónapos) csak napi 3 étkezésre van szüksége a kétszeri tejes étkezés (kb 500 ml tej vagy HA tápszer) mellett. Jó, rendben, ezt elfogadom, vacsibevezetés halasztva, csak tudnám mikorra. Tippem szerint egy éves kora küröl fogom újrakezdeni a bevezetést. Végülis minél később hagyjuk el teljesen az anyatejet, annál jobb. (Egy bizonyos ésszerű határon belül - szerintem.)

- ellenőrizzem le fejéssel az anyatej menyiségét, mert a másik ok, amiért a babák nem szoktak aludni, az éhség, és a mellgyulladásnak ne dőljek be. Azaz ne dőljek be annak, hogy két hete olyan mellgyulladásom lett, hogy hányingerem lett a fájdalomtól, és éjszaka fel kellett keltenem a pasit, hogy mentsen meg - mert az ilyesmi nagyon csalóka lehet. Hjhaj, de azért ha ezt azon az éjszakán, amikor további nem túl finom kísérő szavaktól ölelve megfogalmazódott bennem, hogy a kurva anyját az egész szoptatásak, meghallottam volna azt a legártatlanabb feltételezést, hogy ez a tej kevés, amiből 150 ml-t fejtem le, és akkor éppen csak elviselhető méretűvé zsugorodott az előzőleg öklömnyi csomó, hááát, lehet, hogy nem élte volna túl a szerencsételn jószándékú illető:). Mindenesetre akkor én most ünnepélyesen úgy veszem, hogy le van ellenőrizve az a mennyiség. Viszont ha nem lenne elég tényleg, azért 10 hónapos gyereknél már igazán nem lenne para a szörnyű és méltán hírhedt tápszer sem - szerintem. 

Remélem, tanulságos volt! További jó főzőcskét mindenkinek, nekem meg kitartást a hétvégére!:) Addig meg még jelentkezem receptekkel.

2 komment

Címkék: alapok

Tessina 2009.02.16. 14:29

Zöldbabfőzelék

 Hozzávalók:

  • étvágy szerint 300-450g tisztított, felszeletelt zöldbab
  • kukoriccsíra-olaj
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 3-4 babérlevél
  • petrezselyem
  • csirkehús két főre
  • 1 dl tejföl (vagy joghurt)
  • ízlés szerint liszt, ecet

Most frissítettem a csirkehúskészletet, amit most nyersen, 30-50 gramos adagokban fagyasztottam le, a mostani kajához pedig kihagytam belőle magunknak 1-1 adagot. Ezt felkockáztam, kis edényben kevés olajon elősütöttem, majd felengedtem vízzel és puhára főztem. 

Közben a fokhagymát apróra vágtam, kevés olajon gyorsan megfuttattam, vigyázva, hogy ne égjen oda, majd ráöntöttem a fagyasztott zöldbabot, beledobtam a babérlevelet, ráöntöttem annyi vizet, hogy ellepje. Eddigre a csirkém már kész volt, kivettem a saját vizéből, és áttettem azt is a főzelékbe, majd hozzápótoltam annyi vizet, hogy megintcsak ellepje. Kicsit hagytam főni, majd beletettem a petrezselymet is. Kb. 8-10 perc főzés után kész is volt, ekkor kivettem a kicsicsaj adagját, azt összeturmixoltam, az enyémet kicsit megsóztam, majd ekkor jött volna el a berántás ideje, de én inkább csak dobtam rá 1 dl tejfölt, és ilyen leveses állagban nyomtam be. Van, aki ecetet is tesz bele, nekem így is ízlett. 

Mivel holnap le kell adnom a kutatási beszámolómat, és a dagadt ruha másra hagyásának elvén inkább a főzőcskeidőből akartam lecsípni egy keveset, viszont a múlt hétről megmaradt avokádó nem szerette volna rövid úton a kukában végezni, ma összeütöttem egy gyors és egyszerű avokadókrémet.

Hozzávalók:

  • 1 avokádó
  • kevés citromlé
  • kukoricacsíraolaj
  • bazsalikom
  • kb. fél gerezd fokhagyma
  • hozzá 1 adag rizs
  • és egy kis adag csirke (a mélyhűtőből)

 

anyának plusz:

  • bors
  • kenyér (vagy tészta)

 

Az avokádót pár csepp citromlével, leheletnyi fokhagymával, bazsalikommal, egy kupaknyi olajjal pépesítettem, miközben a rizst feltettem főni. A lányom adagját kiszedtem, az enyémet megsóztam, megborsoztam. Én most sima kenyérre kentem, bár piritóssal talán népszerűbb. De szerintem még tésztaszósznak is elmegy. A lányomét rizzsel tálaltam, viszont ez most nem ízlett neki, pedig a múltkori hasonló ízvilágú kaját betömte. Arra gondoltam, hogy talán egy kicsit keserű neki, ezért egy fél kávéskanál gyümölcscukorral megszórtam (ez náluk mindig van itthon, egy cukorbeteg férj okán). Tanúsíthatom, hogy édesen is finom, és így legalább ő is evett még belőle, nem veszett kárba:) Megrögzött cukorellenesek helyettesíthetik pár karikányi pépesített bannánnal, hasonó hatással.

 

A lányom pár hónapja még utálta a krumplit magában, így aztán én eddig hanyagoltam a krumplipürés kajákat, viszont Edinbogyo megint küldött egy "egyszerű, de nagyszerű" receptet, amiről eszembe jutott, hogy talán érdemes lenne újra próbálkozni. Bejött!

 

Hozzávalók:

  • lehetőleg szálkamentes hal bundábal vagy roston 2 főre
  • 3-4 szem krumpli
  • víz, anyatej vagy joghurt

Anyatejjel vagy vízzel 6 hónapos kortól nyomatható, a joghurtos verziót csak 8 hónapos kor után javasolnám.

 

Edinbogyo:

"Pároltam neki krumplit meg fehér halat (olyan hekkfélét) párolóban. Mivel előtte este tejtúltengésem volt (nappal kimaradt egy evészete), lefejtem kb 100ml-t, és így tegnap ebédre azzal pürésítettem a krumplit. Botmixerrel kevertem össze a krumpli-anyatej-hal keverékét." 

 

Az én verzióm:

Lényegében ugyanez, de mivel volt még egy szelet a múltkori bundázott halból, azt sütöttem ki. A lányom krumplipüréjéhez olvasztottam fel egy kis anyatejet, de fura volt a szaga, nem mertem bepróbálkozni vele, másik adaggal meg már nem akartam pö...khmm...vacakolni (most már tényleg le kell szoknom, nagyon ciki lesz a bölcsiben a káromkodó gyerek!), úgyhogy végül mindkettőnkét a krumpli párolóvizével habosítottam. Az enyémet kicsit megsóztam, kicsicsaj halacskájáról leszedtem a bundát, leitattam róla a maradék olajat, és már kész is volt az egyik legegyszerűbb, sokszor bevethető klasszikus. 

Mivel szerintem felnőttnek is szuper édesség lehet, úgy döntöttem, felteszem azt az alapreceptet, amit a lányom legtöbbször eszik tízóraira vagy uzsonnára.

 

Hozzávalók:

  • 70ml víz vagy anyatej (később tej)
  • 3 evőkanál zabkorba és/vagy valamilyen gluténmentes gabonapehely, (figyelem: a zabkorpa tartalmaz glutént)
  • 150 gr, egy- vagy kétféle gyümölcs (az egyik nálunk sokszor banán)

 

A felsorolt folyadékok egyikét felforralom, majd kisebb lángra állítva belekeverem a gabonát, és addig keverem és főzöm, amíg elég sűrű massza lesz belőle (kb. fél perc). Minél lédúsabbak a gyümölcsök, annál sűrűbbre szeretem főzni a pépet. A gyümölcsöket pépesítem, majd a kettőt elkeverem, és már el is készült.

 

Ígérem, most egy darabig szüneteltetni fogok mindent, amiben szerepel a "kel" szó (bár az éjszakai felkeléssel is megtehetém!), de most még álljon itt a mai ebédünk receptje, aminek az eredetijét BeckZsutól loptam.

 

Hozzávalók:

  • 1 fej kelkáposzta
  • 2-3 szem közepes krumpli
  • örölt kömény, majoranna
  • kukoricacsíraolaj

 

Anyának a rántáshoz:

  • 1 evőkanál kukoricacsíra-olaj
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 evőkanál liszt
  • só, bors, ízlés szerint pirospaprika
  • kb. 1 dl joghurt vagy tejföl

 

A kelképosztát leveleire szedtem, beáztattam, átmostam, majd kisebb kockákra vágtam, majd fedő alatt főztem annyi vízben, ami még nem lepte el. Közben meghámoztam, majd apró kockákra vágtam a krumplit, s amikor a káposzta már kezdett puhulni, hozzáadtam azt is. Ekkor megszórtam őrölt köménnyel és majorannával. Amíg a krumpli is megpuhult, rántást készítettem: az evőkanálnyi olajjal elkevertem az összenyomott fokhagymát, majd hozzáadtam egy evőkanál lisztet, a fűszereket (én paprikát nem tettem bele), a végén pedig felengedtem egy kis vízzel és a joghurttal. Kivettem a lányomnak szánt adagot (bátran lehet fagyasztásra többet is), majd hozzákevertem a fazékban maradt adaghoz a rántást, és egy kicsit még összeforraltam. Én most nem ettem hozzá feltétet, de anyának fasírtot, virslit vagy kolbászfélét ajánlanék hozzá, a babának pedig valami könnyebb husit.

 A leves különlegessége a fahéjas fűszerezés. Amikor először csináltam, kifogyott a szerecsendió, és a párolódó zellert szagolgatva azon agyaltam, mivel lehetne helyettesíteni. Akkor találtam ki a fahéjat, és azóta is nagy kedvenc ez a verzió. És persze baromi büszke vagyok rá;)

 

Hozzávalók:

  • 1 nagyobb fej zeller
  • 1 közepes fej vöröhagyma
  • kukoricacsíra-olaj
  • gabonapehely vagy rizs a babának

plusz anyának:

  • só, bors, fahéj
  • 1-1,5 dl tej
  • piritós

 

Ha a világ legszebb gyermekének adagját nem fűszerezzük, 6 hónapos kortól is adható.

A kockákra vágott zellert párolóedényben, kb. 8 dl vízzel felraktam puhulni. (Lehet sima edényben is csinálni, de én a nagymamámtól kaptam egy párolót a dédunokája születése alkalmából... azóta is áldom a nevét érte:).) Amikor a kockák elkezdtek puhulni (kb. 10-15 perc múlva), hozzáadtam a hagymát is, majd kb. 5 perc múlva kivettem a zöldséget, és elkezdem a pépesítést. A párolóvizet fokozatosan adtam hozzá, amíg a kis zabagépnek megfelelő állagú nem lett. Ekkor kivettem 1 adagnyit neki, amit összekvertem az előzőleg már elkészített zabkorpával. Az övét most egyáltalán nem fűszereztem, de volt már, hogy tettem bele neki fahéjat, úgy is nagyon szerette. A többi pépet visszatettem a megmaradt főzővízbe, öntöttem hozzá kb. 1 dl tejet, megsóztam, diszkréten megborsoztam, bővebben megszórtam fahéjjal, majd az egészet összeforraltam. Közben bedobtam a kenyeret a pirítóba. Szuper volt, az unokázni érkező anyósom rostáján is átment:) 

Avokádós csirke, szerintem 6 hónapos kortól adható:

 Edinbogyó küldte el nekem 8 hónapos porontya egyik kedvelt ételét: 

A csirkét megfőzi, majd az avokádóval és a főzőlével pépesíti. Akkor szokták enni, amikor ők is csirkés kaját esznek.

Ő ajánlotta az avokádót a tortillához is: nagyon szeretik a tortillát salátával, avokádóval, csirkével és paradicsommal, sőt egy kis tejfölt is szokott rá rakni. 

Na, ez a recept megihletett, és mivel a múltkori szerepjáték óta még itt várakozott egy csomó tortillachips, úgy határoztam, ma adok az egészségtelen táplálkozásnak, és inkább azt fogyasztom el rendes tortilla helyett. Ehhez készítettem az alábbi szószt:

 

Csirkés avokádószósz:

Hozzávalók:

  • annyi csirke, amennyi kettőnknek elég
  • 1 puha avokádó
  • 1 kis fej vöröshagyma
  • 2-3 nagy szem paradicsom
  • kb. 1/3 citrom leve
  • gyömbér (fűszer), só
  • kukoricacsíra-olaj

 

A paradicsomot a keresztvágásos-forrázós módszerrel meghámozzuk, apró darabokra vágjuk, a hagymát apró kockákra vágjuk, az avokadót is daraboljuk, és a húst is egészen apróra vágjuk. Én olyan húst használtam, amit előzőleg már kockákra vágva megfőztem a lányomnak, és most csak előkaptam a mélyhűtőből: ennek az előfőzött húsnak az az előnye ennél a kajánál, hogy a zöldségeket így nem kell agyonfőzni, csak egyszer összeforralni az íz kedvéért. 

Kevés olajon a hagymát picit megdiszteltem, rádobtam a húst, nagyon picit megpirítottam, utána rátettem az avokádót, ráfacsartam a citromlevet, végül beledobtam a paradicsomot is. Megszórtam az egészet egy kis gyömbérrel, majd annyi vízet öntöttem rá, hogy a végén jó szószállagú legyen, és gyorsan összeforraltam. Ennél a pontnál kivettem a lányom a részét (ha a baba egy kicsit már rágcsálgat, pépesíteni sem kell), majd a maradékot megsóztam. (Ki lehet venni még a gyömbérezés előtt is, ha nam akarunk a porontynak fűszeres kaját adni, illetve lehet forralás után fűszerezni.) Nagyon finom, friss nyárias ízű lett így a szósz. 

 

 

 

Tessina 2009.02.03. 14:16

Rakott kínai kel

 Na igen, valahogy úgy alakult, hogy már megint volt itthon kínai kel, de más csak alig-alig. Szerencsére azért a Kecske-Káposzta meccs mégiscsak 1:0-ra végződött.

 

Hozzávalók:

fél fej kínai kel (szép emberes darab volt)

2 nagyobb szem krumpli

2 közepes fej vöröshagyma

kb 2 szem paradicsom

reszelt sajt (lehet füstölt is, nekem ementáli volt itthon)

kukoricacsíra-olaj

petrezselyem

 

anyának plusz:

kb. 1,5 dl tejföl

só, bors

 

A karikákra vágott hagymát, a szintén karikákra vágott krumplit és a megtisztított kínai kelt felteszem főzni ( legközelebb ez utóbbit apró csíkokra vágom, hogy könnyebb legyen a végén szedni a tálból). Közben a paradicsomok héján keresztirányú vágást ejtettem, majd leforráztam, pár perc után pedig megszabadítottam őket a héjuktól. Abban az edényben, amelyikben kicsicsaj kajáját csináltam később, összeturmixoltam a paradicsomot, s ezzel kész is lett a házi - inkább lééllagú - parapdicsompüré. A lé egy részét kivettem, és összekevertem a tejföllel. A maradék paradicsomlébe csak petrezselymet tettem, a tejfölbe azon kívül sót és borsot is, nem sajnálva, tekintve, hogy a zöldségek só nélkül főttek. Ezután lereszeltem a sajtot.

Amikor a zöldségek megpuhultak, kivettem, és a lányom paradicsomlevéhez tettem pár levél kelt, pár karika krumplit és hagymát, majd öntöttem hozzá egy fél kupaknyi olajat is, és összeturmixoltam (ezt érdemes még most megcsinálni, mielőtt a krumpli bekerül a sütőbe, mert ha túl híg lesz, kell még hozzá tennünk).

Magamnak pedig a sütőtálat kentem ki olajjal, aztán egy réteg kelre egy réteg krumplit és egy réteg hagymát, majd egy adag tejfölös öntetet halmozva megraktam a tálat. (Érdemes jól lecsöpögtetni a zöldségeket, mert sok levet eresztenek.) A tetejére jó sok sajtot szórtam, majd 10 percre betettem a 180 fokra előmelegített sütőbe. A lányomét szintén sajttal  jól megszórva tálaltam.

Hozzávalók:
  • 400 gr kelbimbó (én fagyasztottból csináltam)
  • 2 kisebb-közepes krumpli
  • reszelt sajt
  • kukoricacsíra-olaj
  • majoranna

anyának plusz:

  • kevés tejszín vagy joghurt
  • só, pirospaprika
  • piritós (én rozskenyérből szeretem a legjobban)

 

A kelbimbó állítólagos puffasztó hatása miatt 8 hónapos kortól.

 

A két szem krumplit felkockázva megfőztem, a kelbimbókat majorannás (jó sok mehet bele) vízben külön megpároltam. Amikor elkészültek, együtt botmixerrel pépesítettem őket egy kis kukoricacsíra-olajjal, és mivel kicsit sűrű lett, felöntöttem a maradék majorannás vízzel. A kész pempőből egy kis edénybe kivettem az én részemet, felöntöttem kb 2/3 dl maradék tejszínnel, kis vízzel (ha még marad, mehet bele a majorannás, de nekem elfogyott), megszórtam sóval, pirospaprikával, és összeforraltam. Az én levesemet is, kicsicsaj főzelékét is sajttal bőven megszórva tálaltam, magamnak pedig belekockáztam a piritóst is. A maradék pempőt lefagyasztottam ínségesebb időkre. Még mindkettőnknek jól jöhet:)

Hozzávalók:

  • 1 kisebb padlizsán
  • egy kis fej vöröshagyma
  • kukoricacsíra-olaj
  • só, bors anyának
  • kevés rizs vagy 3 evőkanál bio gabonapehely a dednek
  • piritós anyának

6 hónapos kortól

 

A padlizsánt 180 fokra előmelegített sütőben sütőtípustól függően 50 percen/egy órán át sütöm. Ha elkészült, alufóliástul hidegvízzel megtöltött edénybe pottyantom, hogy, ha kihűlt, könnyen elváljon a héjától. Közben kb. negyed csésze riszt vagy a gabonapelyhet felteszem főni a kiscsajnak, és nagyon kevés kukoricacsíra-olajon megdisztelem a kockákra vágott hagymát - a sült hagyma édessége a borssal együtt adja a felnőtt verzió nagyon finom, különleges ízét. A padlizsán belsejét és a hagymát együtt krémmé trancsírozom. Kiveszem a család részét, és azt megsózóm, megborsozom, a maradékhoz pedig hozzáöntöm az elkészült rizst vagy a gabonapelyhet, és tovább trancsírozom.

 

Hozzávalók:

  • 2 szép szelet mélyhűtött, szálakmentes tengeri halfilé (lehet panírozott)
  • 3-4 közepes paradicsom
  • 1 nem csípős paprika
  • bazsalikom
  • oregano
  • 3 evőkanál bio gabonapehely
  • kukoricacsíra-olaj a dednek
  • olívaolaj anyának

6-7 hónapos kortól

 

Saláta:

A zöldségeket felkockáztam, a gyerekét a biztonság kedvéért megpároltam, az enyémet nyersen hagytam, majd mindkettőnkét megszórtam bazsalikomal, oregánóval. Az övéhez 70 ml forralt vízben megfőztem a gabonpelyhet, összekevertem a párolt zöldséggel, hozzáadtam a fél kupaknyi kukoricacsíra-olajat, majd botmixerrel széttrancsíroztam. A sajátomat leöntöttem olívaolajjal.

 

A halat

olajban kisütöttem, amit aztán papírtörlővel leitattam róla, majd a gyereknek egy fél szeletet (imádja a halat:)) megfosztottam a bundájától. Villával kicsit összetörve, majd minden falatott szálkaparából kifolyólag ötször átvizsgálva adtam oda neki. A többit jóízűen, panírostul zabáltam fel sajátszájúlag.

 

 

 

Hozzávalók:

  • fél kínai kel,
  • egy fej vöröshagyma,
  • kukoricacsíraolaj,
  • kb. fél csésze rizs,
  • szerecsendió,
  • só, esetleg bors anyának:)

A kínai kel k-betűs, azaz elvileg puffaszthat, plusz a szerencsidó nem annyira züldfűszer, ezért inkább 8 hónapos kortól ajálom.

A kínai kelt megpároltam kis vízben, majd egészen kevés kukoricacsíraolajon megdiszteltem a kockákra vágott hagymát. Rádobtam a kínai kelt is, amikor pedig már szépen megdisztelődött, rádobtam a rizst is. Amikor már picit megüvegesedett a rizs, kevés szerecsendióval megszórtam, és felöntöttem annyi vízzel, hogy legalább duplán ellepje az katyvaszt, és addig főztem az egészet, amíg elfőtt róla a víz/megpuhult a rizs is. Ezután a kiscsajét kivettem és összebotmixereztem (még csak 4 foga van:)), az enyémet pedig enyhén megsóztam, de szerintem simán elfogadott volna még egy kis borsot is.


Bár cím úgy hangzik, mintha tényleg kőkemény elveim lennének a kérdésben, azért nem eszik olyan forrón a kását... Arról van szó, hogy a hozzátáplálásnak kb. annyiféle verziója van, ahányan csak beszélnek/írnak róla, rohadt nehéz eligazodni, hogy mi is lenne nekünk a megfelelő, én is úgy ollóztam össze mindehonnan azt, ami nekem szimpatikus volt, és ha nem is elveket, de legalább néhány irányt összeeszkábáltam belőlük magamnak, amiket többé-kevésbé igyekszem betartani. Ehhez hozzácsaptam néhány praktikus megfontolást, amiket az időközben gyűjtött tapasztalatokból szűrtem le, és íme:

 

- hat hónapos korban kezdtem el (de én abban a mázlista helyzetben voltam, hogy volt elég anyatejem)

- az elején nem jó erőltetni a dolgokat: a lányom kemény 3 hétig nem volt hajlandó semmi mást enni, csak reszelt/botmixelt almát, az elején egy kis babavízzel hígítva. És azt se túl lelkesen... Utána már elég volt neki két-három nap, majd 1 alkalom az új ízekhez.

- igyekszem én főzni neki olyan gyakran, amilyen gyakran csak tudok, de nem kötöm fel magam, ha bébikaját kell neki adnom, ami azért előfordul, ha vizsgára készülök, vagy megyünk valahová és nincs kedvem előre lefőzni az egész napi változatos menüt

- még az elején kiválasztottam egy könyvet, amire többé-kevésbé támaszkodhatok (kivéve, hogy én eleve az allergiás étrendeket igyekszem tartani, a "jobb félni..." elvén), másikat ki sem nyitok:) - ez az én esetemben: Devics Józsefné: Csecsemők szakácskönyve - aktualizált kiadás, 2007

- egy éves koráig lehetőség szerint kerülöm a sót és a cukrot, csak, hogy ne szokjon hozzá, de azért nem vasakalaposan (pl. időnként kap olyan bébikaját, amiben van só, sőt volt, hogy olyan savanyú volt az alma, hogy a kiscsaj nem ette meg, amíg nem adtam hozzá icipici gyümölcscukrot)

- igyekszem gluténmentes étrendet tartani 1 éves korig

- az egyetlen, amivel kapcsolatban viszont tényleg vaskalapos vagyok, az a tej. Egy éves koráig még savanyított tejtermékeket sem fog kapni. Nekem a tejérzékenységek a személyes paráim: valahogy nincs kedvem hároméves korában hónapokig tartó macerák során rájönni, hogy az a kis joghurtocska nem kellett volna, köszi, inkább kibírjuk.

- mézet, oljos magvakat és aprómagvas gyümölcsöket sem kap legalább egy éves koráig, szintén az allergiák miatt

- aprószemű gyümölcsöt, magvakat pedig eredeti gömbformájukban nem kap a félrenyelés veszélye miatt

- amikor csak lehet, igyekszem együtt enni a kiscsajjal. A szent cél érdekében állítható magasságú, asztalhoz tehető etetőszéket is beszereztem, és a dolognak határozottan érzékelem is a pozitív hatásait. Tényleg jobbízűen eszik a lány, ha látja, hogy én is eszem, sőt mostanában, ha nála van a kanál, ő is meg akar etetni:)

- erről jut eszembe: ha otthon vagyunk, és nem elsődeges a környezet tisztasága, hagyom kísérletezni a kanállal, hadd fejlődjön a drága gyermek. Az egyetlen szabály, hogy a tányérba kézzel nem nyúlunk. Igen, T/1 - igyekszem én is betartani:)

- nem erőltetem a kaját, majd eszik, ha éhes (nálunk nincs semmi olyan szövődmény, ami ezt indokolná ugyanis)

- mindig tartok otthon ún. hűtőzacskót, ha két adanál több lesz a kaja, adagonként (ez nálunk 9 hónaposan kb. 130-150 gr, de gondolom, ez gyerekenként változó) lefagyasztom a maradékot

- ha egy adag vagy annál kicsit kevesebb marad meg, üres bébikajás üvegben vagy lefóliázva berakom a hűtőbe, 1 vagy egészen friss alapanyagokból akár két napig is simán eláll a kaja. Ha kevesebb, mint egy adag, max. másnap feldúsítom egy kis plusz zöldséggel/gyümölccsel

- kb. az első hónap után mindig van otthon kétféle teljeskiőrlésű bio gabonaféle, amit gyorsan fel tudok főzni (70 ml víz + kb. 3 evőkanál gabona), és a gyerek akár további aprítás nélkül is megkaphatja gyümölcspéppel uzsinak, zöldségpéppel ebédre/vacsira: legtöbbször kölespehely és zabkorpa (ez is gluténtartalmú!)

- kb egy hónap után kezdtem el adni sajtot/húst/halat a főzelékek mellé. A húsból egyszerre fél kilót veszek, felaprítom, megpárolom, majd kis adagokban, kb 3 kockánként hűtőzacskóban lefagyasztom. Halból mélyhűtött tengeri filét veszek, és megbotránkoztató módon előnyben részesítem a panírozottat, amiből sütés után szépen, viszonylag olajmentesen kicsomagolhatom.

- szintén kb egy hónap után kezdtem el a főétkezéshez kicsi kukoricacsíra-olajat önteni (circa fél kupak 1-3 adaghoz)

- és szintén kb. egy hónap után elkezdtem finoman zöldfűszerezni a kajáját

- ha a következők általában vannnak otthon, kis kreativitással tök változatos étrendet lehet biztosítani (mármint amennyire egy ekkorának még igénye lehet:)):

kukoricacsíra-olaj és az említett gabonafélék, rizs és krumpli a sűrítéshez, kétféle az említett fehérjeforrások közül (sajt, hal, valamilyen husi), 3 féle szabadonválasztott, friss vagy fagyasztott gyümölcs (kivéve az aprómagvas allergizálókat) és háromféle szabadonválasztott, friss vagy fagyasztott zöldség

 

Uhh, hosszú lettem, aki ilyen kitartó, annak extrán jó főzőcskét kívánok!